Aranyat és ezüstöt is hozott a magyar csapat

- a döntő Budapesten lesz!

A magyar szervezésű európai takarítóverseny, a Clean Europe első két fordulója már lezajlott. A verseny ötletgazdáját, Ritz Tibort kérdeztük a tapasztalatairól.
A Clean Europe takarítóversenyt magyar kez­deményezésre idén rendezték meg először. A ta­karítók alaptisztításban és nyirkos feltörlésben mérhetik össze a tudásukat. A négyfordulós ver­senyből kettő már lezajlott. A varsói vásáron ren­dezett versenyen egy-egy román, olasz, magyar és két lengyel csapat vett részt. A veronain pedig volt egy-egy román, olasz, magyar és svéd, illetve két szlovén csapat.

Permalink: http://tisztatertechnologia.hu/cikk/2338/perm

Tagek: clean europe verseny tisztítás takarítás takarítási verseny2013 nyári

Share

T.SZ.Zs.: Hogyan szerepeltek a magyarok?

R.T.: A magyarokat a Carpex Kft. munkatársai képviselték mindkét versenyen, a többi or­szágból viszont más-más összetételű csapatok álltak ki. A hazai versenyzők (Bontó Vanda és Balogh József) Varsóban a második, Veronában pedig az első helyet szerezték meg.

Milyen volt a hangulat?

A verseny előtti két napban kaptak lehetőséget a gyakorlásra a csapatok, s már akkor rengeteg érdeklődőt vonzott a program. A látogatók és a standokon kiállítók közül is sokan voltak kíváncsiak rá, mi történik. Már az edzéseken is fergeteges volt a hangulat, és rengete­gen szurkolták végig a versenyeket is.

Vannak-e már szponzoraitok?

Igen, a varsói versenyt a Kaercher és a Splast szponzorálta, a veronait a Tennant, a Tenrom, a Ghibli, az Ipc-Ready és a TTS. A román és a magyar verseny hivatalos támogatója pedig a Tennant lett. Ezen kívül jelentkezett egy német ablaktisztító eszközöket gyártó cég, a Lehman (LeWi) és az októberi budapesti döntőre díjakat ajánlott fel. A magyar forgalmazók közül érdeklődött még a Kaercher Hungária Kft. Velük a beszélgetés idején még folyamatban voltak a tárgyalások.

Mi várható a folytatásban?

Az októberi bukaresti vásáron (Cleaning Expo, október 12.) biztos, hogy lesz 3-4 román csapat. A budapesti döntőre (Zöld Jelzés – MATISZ konferencia, 2013. október 29.) egyelőre magyar csapat csak egy van...
Éppenséggel nemcsak a forgalmazóknak, hanem a magyar takarítóknak is lehetne ébresztőt fújni! Nagyon passzívak. Ahogyan én látom, ma mindenkit csak az érdekel, pályáz­hat-e valahova... ráadásul úgy, hogy ő fizessen azért, hogy takaríthat... Egyelőre nekem nem tűnik úgy, hogy észre vették volna a cégek a versenyben rejlő marketinglehetőségeket...

Javultak-e az eredmények a tavalyi budapesti versenyhez képest? Mennyi lauf van még?

Igen, határozottan jobb eredmények születtek. S szerintem még mintegy 20 százalék-nyi tartalék lehet a versenyzőkben, gyorsaságban és pontosságban is.

S most egy kicsit beszélgessünk a vásárokról is: milyen újdonságokat emelnél ki a látottak közül?

Nagy átütő újdonságot nem láttam, de a meglévő technológiák folyamatosan fej­lődnek. Ezek közül a különböző aktivált vízen alapuló technológiák és a mechanikus hatás (csiszolókorongok) kerültek előtérbe. Ez egyben a zöld irány térnyerését is jelzi, hiszen az aktivált vizekhez nem kell vegyszer a tisztításhoz. S azzal, hogy a mechanikai hatásra helyezik a hangsúlyt, szintén a vegyszerhasználatot szorítják le, és akár a vízfelhasználást is.

A vízfelhasználás csökkentésének szándéka máshol is megjelenik?

Igen, például a súrolóautomatáknál is. Arra törekednek a gyártók, hogy a kefék minél inkább megtartsák a tisztítóoldatot, és ne spricceljék szét. Több lehetséges megoldás is szüle­tett már, a kefékre helyezett szoknyáktól a paddel kevert keféken át a rezgőfejes kefékig. Re­ális cél az lehet, hogy száz négyzetméteren ne használjon 4-5 liternél több vizet az automata.

Mi az, amit még kiemelnél?

A szakmapolitikában látott változás. Egyre inkább beszélnek róla, hogyan kellene meggyőzni a megrendelőket arról, hogy jó, ha a szolgáltatások jobban összehasonlíthatóak, s így jobban kiderülhet mi a különbség két takarítási ajánlat között.

Ezt hogyan képzeljük el?

Az egyik lehetséges megoldás a munkatervek szerinti munkavégzés általánosabbá té­tele. Hiszen a munkatervben rögzíteni kell órára, percre pontosan, hogy éppen milyen mun­kafolyamat zajlik. Így bármikor ellenőrizhető, hogy a szolgáltató teljesíti-e, amit vállalt. A másik irány a tapasztalat, a tudás oldaláról közelít. Azt mondja meg, hogy ha egy bizonyos minőséget meg akar venni a megrendelő, akkor ahhoz milyen felépítésű csapatot kell megbíznia és mennyibe kerülhet ez neki. Vagyis arról szeretné meggyőzni az ügyfelet, hogy a képzett, jól teljesítő dolgozó nem a legolcsóbb.

Ezek szerint mások is küzdenek az árral...

Nyugat-Európában a válságig határozottan jobban nőttek a takarítói bértarifák a mi­nimálbérnél. A válság óta azonban megállt ez a folyamat. Sőt. Egyes országokban a takarítói bértarifa kényszerűségből elkezdett közelíteni a minimálbérhez. Ezt a folyamatot próbálják visszafordítani azzal, hogy próbálják számszerűsíteni a képzett takarító munkájának hozzá­adott értékét. A legjobb ajánlatnál (Best Value) már érvényesül az a szemlélet. Persze biztosan lesz vita arról, hogy kinek lesz jó a változás és kinek nem. De szerintem hamarosan áttörés jöhet ezen a téren.

És Magyarországon lesz fordulat?

Nem tudom. Ha belegondolunk, homlokegyenest ellenkező tapasztalatok vannak a magyar piacon, mint Nyugat-Európában. Náluk azt próbálják hangsúlyozni, hogy miért kéne a megrendelőnek többet fizetnie a takarító munkájáért. Nálunk meg arról szól még minden, hogy milyen olcsón is meg lehet venni a takarítást...

Clean Europe verseny jelentkezési lap letöltése itt!


Megjelent: 2013-06-25

Szerző: Tamásné Szabó Zsuzsanna

Tagek: clean europe verseny tisztítás takarítás takarítási verseny2013 nyári

Share